Klubrádió, 2012. június 6-i adás

A „ciki” szót használni ciki, Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító már csak baráti társaságban mondaná. Ma inkább a „gáz” a trendi. Persze a szóhasználat életkorhoz is tartozik. A szleng jellemző a generációra – de vajon a fogalmazás, a mondatfűzés életkorhoz kötött-e? A szakember szerint jobban tesszük, ha nem akarunk a fiatalok nyelvén beszélni. Tartsuk meg korosztályunk szóhasználatát – akkor nem lesz gáz. Vagy ciki...

Használható-e ma a „szevasz, öreg!” kifejezés? – ezt már a beszélgetésbe bekapcsolódó Mira válaszolja meg, aki honlapunk aktív kommentelője, és az adásban is csak ezen a néven akar megszólalni. Milyen érdekes a nyelv! Általánosan elterjedt a shoppingolni – de a shopba nem megyünk, legfeljebb ha az egy benzinkút boltocskája. És mi van a trafikkal – használatos még? Önök mi mindent szoktak „feldobni”? Csak hangulatot – vagy egy levest is, némi tejszínnel? És végül: műfordítás, Shakespeare, akit időről időre újrafordítanak, hogy az adott kor nyelvén szóljon – amúgy ezt teszi mai vendégünk, Nádasdy Ádám is.

A honlapon – mert igény volt rá – nemrégiben elindult a Lelkitárs aloldal. Koltai Mária pszichiáter, családterapeuta ennek a hatalmas területnek egy (nagyon fontos) szeletéről, a családról beszél ma. Van-e más, mély összekötő kapocs a vérségi köteléken kívül? A szakember szerint bizonyosan van – még ha a pontos mechanizmusokat nem is ismerjük. Ahogy Freud leírta az egyéni- , s Jung a kollektív tudattalant, a nagy magyar pszichoterapeuta, Szondi Lipót szerint létezik családi tudattalan is. Még ha nem is tudják, sokan a családi minta miatt választanak maguknak betegséget, például alkoholizmust. De van-e szabad akarata az embernek, ha beleszületik egy családba? A negatív mintákat persze meg lehet törni – már ha képesek vagyunk rá.

amelyben Koltai Mária arról beszél, hogy van-e családi boldogság- vagy boldogtalanság-minta. Hányszor halljuk: „A mi családunkban nem volt szokás...” – mekkora az ilyen szokások hatalma rajtunk?
Vannak feldolgozatlan traumák, amelyektől generációk szenvednek. A holokauszt, a kitelepítések szorongásai, fájdalmai a harmadik generációban is pusztítanak – még akkor is, ha a fiatal nem is ismerte a nagymamát, annak történetét. Bár a pszichológia még nem érti pontosan az ilyen „családi kísértetek” működési mechanizmusát, felmérések egyértelműen bizonyítják létüket. A szekrénybe eldugott csontvázak elől elbújni nem lehet – csak akkor szabadulhatunk meg tőlük, ha megismerjük, megértjük családunk múltját.