07.20-i adás Tóth Károly professzorral a hormonterápiáról
Létrehozta: admin (2016. július 21. )
Utolsó hozzászóló: admin (2016. július 21. )
Mióta létezik hormonpótlás a változókorban lévő nőknek? Mióta használják a világon, és mióta nálunk? A hormonpótlás általánossá válása jelentett-e akkora forradalmat, mint a fogamzásgátlás? Milyen kulturális háttere van, hol tartják természetesnek és hol vélik azt: a nő csak öregedjen meg, ez a világ rendje. Mekkora vitákat váltott ki a világon, változott-e megítélése és gyakorlata az elmúlt évtizedekben? Egyáltalán: mire jó a hormonterápia? Mi szól mellette és ellene? Mitől lett népszerű, és miben okozott csalódást? Miért övezi időnként páni félelem? Miért mondják azt, hogy luxus? Milyen életmódváltást, mekkora tudatosságot követel, ha jól szeretnénk csinálni?
A Nagy Generáció mai vendége Tóth Károly professzor, egyetemi magántanár, a Magyar Menopauza társaság egyik alapítója.
A 2014.07.16-i adás ismétlése.
Első rész, 10.41 perc
Húsz éve jelent meg, tíz éve már ki is ment a divatból a hormonpótláskifejezés. Ma úgy hívjuk: hormonterápia – mondja Tóth Károly, aki arról is beszél, hogy mi a különbség a két kifejezés között. Hogy milyen szemléleti és milyen kezelési változásokat hozott az elmúlt tíz év. Egyáltalán: mikor és hogyan indult a hormonpótlás az Egyesült Államokban? Hogyan gyűlt ebben az esetben az orvosi tudás? Egy kis biológia: mi is az ösztrogén szerepe a női szervezetben, hogyan hat a nők szervezetére, testi-lelki folyamataira?
Második rész, 12.37 perc
Hogyan került át a hormonpótlás az USA-ból Európába? Mit használtak először Magyarországon? Milyenek voltak az első tapasztalatok a hetvenes években? A nagy fordulat a nyolcvanas évek végén következett be, ettől számítjuk az új eljárást tömegesen elterjedtnek. Mi volt Tóth professzor szerepe az indulásnál? Mikor alakult a Menopauza Társaság, s miért csökkent mára a szakambulanciák száma? És néhány adat: míg Amerikában a nők 50-60%-a kap kezelést, Németországban 25%, addig Magyarországon az átlag 3-4%, s Budapesten is csak 8%. És nem növekvő, hanem csökkenő a trend.
Harmadik rész, 11.26 perc
2002-ben Amerikában napvilágot látott az első, tudományosan megtervezett nagy felmérés eredménye, amely megrendítette a szakmát és a betegeket, mert a több tízezer ember adatait elemezve az derült ki, hogy az évek óta hormont szedő nők körében nagyobb a mellrák előfordulása. Ez még akkor is megijesztette az embereket, ha közben bebizonyosodott, hogy a csontritkulás sokkal ritkább ebben a csoportban. Ma már látjuk, hogy voltak hibák a felmérésben, tudjuk, hogy nem elborzasztó a veszély – ráadásul az orvostudomány is gyorsan fejlődött, s kiderült, hogy a mellrák gyakoribb előfordulásáért nem is az ösztrogén, hanem a progeszteron felelős. Ma nincs egyetértés a nőgyógyászok és az onkológusok között, sőt: az szakmákon belül is sok a vita.
Negyedik rész, 12.35 perc
A menopausalis hormonterápiát (MHT) jól informált, együttműködő, jól ellenőrzött, postmenopausában lévő nőknek lehet rendelni, kizárólag ösztrogénhiányos tüneteik enyhítésére, az ellenjavallatok figyelembevételével, a legkisebb hatékony adagban, a számukra legkedvezőbb alkalmazási móddal, a tünetek indokolta legrövidebb ideig. – írta Tóth professzor egyik cikkében. Mit is jelent ez a bővített mondat, s mi indokolja egy-egy állítását?
Hol tart ma a tudomány? Mi az, amiben már biztosak vagyunk, s mi az, amit ma kutatnak? Hogyan hat a hormonpótlás a memóriára? Életmód, tudatosság – hogyan kell(ene) részt venni a terápiában a nőknek? Miért nem támogatja a Társadalombiztosítás a hormonterápiát, s ennek milyen következményei vannak ma, s milyenek lesznek a jövőben?
