05.15-i műsor Fischer Ivánnal
Létrehozta: admin (2013. május 15. )Utolsó hozzászóló: admin (2013. május 15. )
Vezetője mennyire tudta harminc évvel ezelőtt, hogy merre akar menni? Voltak-e pontos célkitűzései? Egy zenei mindenevő miért ragaszkodik mégis bizonyos szerzőkhöz? Miért kezdett el komponálni? Miért nyitott színházat gyerekkora színterén? Milyen lesz a jövő zenekara, amely utat mutathat minden újító szellemű muzsikusnak? A Nagy Generáció vendége Fischer Iván, a Fesztiválzenekar zeneigazgatója.
Mi mással is kezdődhetne a beszélgetés, mint a Fesztiválzenekar első, 1983-as koncertjével. Tudta-e már akkor Fischer Iván, hogy merre akar menni, milyen irányt akar szabni a zenekarnak? Persze hogy volt – mondja a karmester! Nem konkrét zeneművek, koncert-helyszínek, hanem egyfajta stílus, dinamizmus, fiatalos hevület, akarat, amely máig jellemzője a zenekarnak. De miért volt szükség új zenekarra, mit nem talált meg az akkori együttesekben Fischer Iván? Motivált, vidám, bátor, vállalkozó szellemű emberek hozták létre akkor – s ez máig sem változott.
Még mindig igaz a harminc évet végigkísérő hitvallás: a mindennapok a fontosak. Úgy kell játszani Miskolcon is, mint Londonban vagy New Yorkban. Nincsenek mérföldkövek – minden méter fontos. Egy részlet következik Mahler második szimfóniájából – és egy vallomás, hogy miért kíséri végig Mahler zenéje a Fesztiválzenekar életét. Hogyan lehet a zenéből megismerni és megismertetni a zeneszerzőt? Ki a fontos, s miért? Komponista és előadó/zenekar viszonya. És a karmester? Mit gondol erről Fischer Iván?
Schubert, vezényel Fischer Iván – de most nem a Fesztiválzenekarral, hanem a Berlini Szimfonikusokkal. Milyen más zenekarokkal dolgozni? Miben hasonlít, s miben különbözik a saját zenekarral való munkától? – Van karmester, akit az inspirál, hogy lengetheti a pálcát a világ legjobb zenekarjai előtt. Ez persze jó, de én sokkal jobban szeretem, ha kitalálhatok valami újat – mondja Fischer Iván. Olyan a zenekar, mint egy leves. Jót tesz neki, hogy ha időnként megkavargatom. Átrendezem az ülésrendet, vendégeket hívok – kavargatom, s ettől friss marad.
Ebben az évadban Fischer Iván nem csak a zeneirodalom nagy komponistáinak zenéit vezényli, hanem saját művét is. Miért kezdett el zenét szerezni? S miért érzi úgy, hogy amióta zenét szerez, jobban vezényel? Mint mondja, csak rendelésre tud írni – most valami opera-szerűséget komponál – de még nem tudja pontosan, hogy mi is lesz belőle. Fischer Iván egy másik arca: gyermekkora otthonában, az Andrássy úti lakásban színházat rendezett be – miért is? Milyen ez a lakásszínház? És milyen lesz a jövő koncertterme, ahol talán nem lesz hatalmas szakadék a nézők és a zenekar között.