Klubrádió, július 25-i adás
Létrehozta: admin (2012. július 26. )Vasárnap még a dobogó tetején állnak, nekik szól a himnusz, egy ország örül a sikerüknek. Hétfőhöz egy hétre – ha nem döntenek újabb csúcsokat – már senki sem törődik velük. Mi történik válogatott sportolóinkkal a győzelmek sorozata után? Hogy lehet, hogy egy olimpiai bajnok cipőt pucol a Hősök terén, és aranyérmét árulja, mert nem tud megélni? Kinek a dolga (lenne), hogy segítse a múlt bajnokait, akiknek a napi sok órás edzés mellett nem jutott idejük másra?
És a történet másik fele: Miért nem sportolnak tömegesen ma az emberek Magyarországon? A pénz vagy a helyes gondolkodás hiányzik ahhoz, hogy ötven fölött is természetes legyen, hogy táncolunk, úszunk, biciklizünk – mozgunk. És ettől persze tovább és boldogan élünk.
A műsor vendége Kowacsics Rita teniszező, volt magyar bajnok és Jakabházy László nyolcvanhatszoros válogatott jégkorongozó, egyetemi tanár.
És a történet másik fele: Miért nem sportolnak tömegesen ma az emberek Magyarországon? A pénz vagy a helyes gondolkodás hiányzik ahhoz, hogy ötven fölött is természetes legyen, hogy táncolunk, úszunk, biciklizünk – mozgunk. És ettől persze tovább és boldogan élünk.
A műsor vendége Kowacsics Rita teniszező, volt magyar bajnok és Jakabházy László nyolcvanhatszoros válogatott jégkorongozó, egyetemi tanár.
Első rész, 11.55 perc
Két ember, akinek sikerült váltani. Két ember, aki az élsportot abbahagyva megtalálta helyét a világban, nem lett megkeseredett, mint annyian mások a barátok, csapattársak közül. Kowacsics Rita sport-andragógiával foglalkozik (minden, ami az idősek és a sport kapcsolata), Jakabházy László pedig, aki gyerekkorától a Testnevelési Főiskolára vágyott, nemcsak hogy elvégezte azt, de ma tanára ennek az egyetemnek.Milyen változást hozott a rendszerváltás az élsportolók életében, s mi az a sport-munkanélküliség?
Második rész, 13.04 perc
Kinek huszon- kinek harmincvalahány éves korában, de minden élsportoló életében eljön a váltás ideje. Milyen az átállás? Hogy telnek a napok, amikor már nem ismerik meg az embert az utcán? Miért keserűek sokszor még azok is, akiknek sikerült rendes megélhetést találni – hát még azok, akiknek a betevő falat is gondot jelent? Sokan elhíznak, depresszióval küszködnek, néhányan öngyilkosságot kísérelnek meg. Segíteni hogyan lehetne? Milyen program kellene, amely már aktív korukban felkészíti ezeket az embereket a váltás utáni életre?
Harmadik rész, 14.02 perc
Hogyan lehetne elérni, hogy a mainál sokkal több ötven fölötti ember sportoljon? Kowacsics Rita szerint nagyon nagy igény lenne rá, hiszen a sport nem csak egészségesebbé tesz, hanem közösséget is adhatna. A volt teniszbajnok most azon fáradozik, hogy felkutassa, s a szenioroknak megszerezze azokat a pályákat és termeket, amelyek fél napokra is üresen állnak.
Jakabházy László szerint akár 120 évig is élhetnénk, ha sportolnánk – és ez nem pénzkérdés. Írt is egy tanulmányt arról, hogyan lehet sportolni egyetlen fillér nélkül, de hiába küldte el hatvan helyre a hatvan oldalas dolgozatot – választ sehonnan sem kapott.
Jakabházy László szerint akár 120 évig is élhetnénk, ha sportolnánk – és ez nem pénzkérdés. Írt is egy tanulmányt arról, hogyan lehet sportolni egyetlen fillér nélkül, de hiába küldte el hatvan helyre a hatvan oldalas dolgozatot – választ sehonnan sem kapott.
Negyedik rész, 10.29 perc
Mit tehetnek a sport megszerettetéséért azok, akik életükkel bizonyították, hogy milyen messze viheti az embert a képesség mellé gyűjtött akarat? Jakabházy László éppen húsz éve alapította meg a megszállottak klubját. Ma 57 tagjuk van: óceán-vitorlázó, Himalája-mászó, sivatag-futó, műrepülő – többnyire hatvan fölött, bár rájuk nézve ezt senki nem mondaná. Műsorunk vendégei egy kurzust szerveztek a Testnevelési Egyetemen, ahol a diákok olyan lelkesedéssel nézték-hallgatták ezeket az ikonokat, hogy maguk is meglepődtek.