Klubrádió, október 17-i adás
Létrehozta: admin (2012. október 17. )Utolsó hozzászóló: admin (2012. október 17. )
A személyiségfejlődés egy speciálisan női formájáról szól ez az adás, arról, mi történik egy nőben, ha nagymama lesz. Mindkét szó fontos: nő és nagymama. Miért gondolja a világ, hogy ez két, egymást kizáró létezési forma? És miért gondoljuk mi, hogy a nőiségünktől búcsút veszünk, ha eljön a nagyiság? Hogyan tudjuk elfogadni a változást: szerepünk, helyünk megváltozását, amivel egyszer csak szembesít egy unoka? Hogyan teljesít a legfiatalabb nagyszülő nemzedék – a Ratkó gyerekek serege? Most állunk a hegycsúcson, ahonnan visszafelé és előre is tudunk nézni? A múlt héten került a boltokba Pataki Éva: Nőből is megárt a nagymama című könyve. Ma az író és Szabó Zsuzsa pszichológus a stúdió vendége.
Első rész, 9.55 perc
Bár egész életünkben változások sorát éljük át, mégis, vannak olyan kitüntetett változások, amelyeket ceremóniákkal meg is ünneplünk – mondja Szabó Zsuzsa pszichológus. Ceremóniája van a ballagásnak, az esküvőnek, a gyerekszülésnek. A nagymamává válásnak nincs külön ceremóniája, pedig ilyenkor valami lezárul, és valami gyökeresen új kezdődik. A váltás, amely gyakran egybeesik az amúgy is nehéz klimaxszal, fájdalmas és megterhelő lehet, mint az olyan, végérvényes dolgokkal való szembesülés, mint az elfogadás vagy a gyász. Második rész, 12.42 perc
amelyben mindkét vendég elmeséli, hogyan lett nagymama, s hogy azt hogyan élték át. Hogy mindketten ott voltak a kórházban. S hogy milyen volt, amikor ők szültek, ők lettek anyává. Mennyire más ma minden! – mondják. S hogy mennyire másként éljük át a csecsemő minden rezdülését nagymamaként, mint annak idején anyaként. De azért nagymamának lenni mégiscsak könnyebb: az unokákat esténként hazaviszik.
Második rész, 12.42 perc
Harmadik rész, 13.17 perc
Nő marad-e a nagymama, vagy innentől már csak új szerepében létezhet? Kell-e továbbra is kiöltözni, fodrászhoz járni, sminkelni? A nagymamaság nyilván sehol a világon nem könnyű, de Magyarországon, ahol a hajdani Ratkó gyerekek válnak éppen nagymamává, különösen nehéz. Ez a korosztály annyira más világban nevelkedett! Akkor jött például „divatba” a válás. S miközben a Kádár-korszak általában nem pártolta az önállóságot, az öntudatot, a nők egyenjogúsítása mégiscsak akkor ment végbe.
Mit tudunk arról, hogy milyen hidak ívelnek át a generációk tagjai között? A nagymama – anya – lányunoka hármasában mi adódik át? Mit viszünk magunkkal, s mit tudunk letenni az öröklődő családi terhekből?
Mit tudunk arról, hogy milyen hidak ívelnek át a generációk tagjai között? A nagymama – anya – lányunoka hármasában mi adódik át? Mit viszünk magunkkal, s mit tudunk letenni az öröklődő családi terhekből?
Negyedik rész, 10.32 perc
„Te már nem szeretsz engem?” – hogyan tudjuk (el tudjuk-e) engedni lányunkat, unokánkat? Sok a kérdés (a sokszor nem, vagy csak nehezen megválaszolható kérdés) a nagymamaság körül – de persze Pataki Éva író és Szabó Zsuzsa pszichológus nem csak a bajokat látja, s legalább ebben a részben arról is beszél, hogy mi minden jó van a nagymamaságban, hogy mennyi örömet is ad az új szerep. De azért befejezésül csak visszakanyarodnak saját korosztályukhoz, annak sajátos helyzetéhez, a speciális korhoz, amelyben felnőttünk. Mint ahogy Pataki Éva írja:- Lehet, hogy a mi nemzedékünk annyira megnyújtotta fiatalságát, hogy mi nem is tudtunk igazán felnőni?