Klubrádió, november 7-i adás a trombózisról és az öregedésről

Mi is az a trombózis? Miért olyan nagy a különbség az artériás- és a vénás trombózis között? A keringési rendszer betegségei együttesen sikerrel pályáznak a „vezető halál-ok” kétes dicsőségére. Az artériás kör veszélye az infarktus és a stroke. A vénás kör réme a tüdőembólia és mélyvénás trombózis. Ez utóbbi esetében Magyarországon sikerült a mortalitást húsz év alatt húsz százalékról a felére csökkenteni, ami nagy dolog, bár közben Európa szerencsésebb felén ez már csak négy-hat százalék. De mi okozza? Mekkora szerepe van benne a hajlamnak, a helytelen táplálkozásnak, a mozgáshiánynak?

amelyben arról beszél Blaskó György professzor, hogy mit tudunk a trombózis genetikai hátteréről, s mit nem tudunk még. Azt például már tudjuk, hogy a gének legfeljebb hajlamot határoznak meg – de hogy az adott játéktéren mit csinálunk, az már rajtunk múlik. Elvileg persze mindenki tudja, hogy a rendszeres mozgás milyen fontos – csak éppen oly sokszor elmarad! És a táplálkozás? Itt még nagyobb a gubanc, mert sokszor az orvosok sem igen tudják, hogy mi az, amit nagyon is el kellene kerülnünk.
Ha nem sikerült elkerülni, s jön a baj: honnan ismerjük fel? És a különböző szerek: miért kell először megnézetni, hogy nekünk is jó-e, ha a trombózis megelőzésére aszpirint vagy sztatinokat szedünk?

Ha a műsor első felében az orvos „rendelt”, második felében Bárdos György biológus kap szót, aki inkább életünk, egészségünk elméleti hátteréről beszél. Azokról a furcsaságokról, amelyek első pillanatban érthetetlenek. Miért válik idős korban ártalmassá, negatívvá egy-egy olyan anyag vagy folyamat, amely korábban kifejezetten hasznos volt. Hogy például az evolúció során miért maradt fent maga az öregedés? (Bár ez annyira általános, hogy fel sem tűnik, de nem törvényszerű: vannak kivételek.) De még a szaporodása után elég sokáig élő fajok között is extrém hosszú a miénk. Milyen elméletek születtek eddig, amelyek ezt magyarázzák?

amely leginkább arról szól, hogy milyen bonyolult dolog is az ember biokémiája! Hogy hányféle folyamat együttes vizsgálata kell, hogy ha meg akarjuk érteni, például a férfi- és a női nemi hormonok működését és az immunrendszerrel való kölcsönhatását! És ráadásul mindez nem is csak biológia, hiszen életünk folyamatait: a gyermekszülés időpontját, a táplálkozást, az életmódot (mindazt, ami meghatározza egészségünket) társadalmi környezetünk erősebben befolyásolja, mint a biológia. De persze a lehetőségek között azért mégis csak mi választunk. És ennek felelőssége is a miénk.