Klubrádió, május 16-i adás
Létrehozta: admin (2012. május 17. )Utolsó hozzászóló: Unclealbert (2012. május 27. )
Jelenlegi és jövőbeli nyugdíjak. Mi jár, és mi változhat attól, hogy az alaptörvényben nem szerepel a társadalombiztosítás szó? Mit jelent a szolidaritás fogalma a nyugdíjakkal kapcsolatban? Miért gondolja azt egy nyugdíjas magyar polgár, hogy őt eltartják, s igazat mondanak-e azok, akik ezt állítják? Mit lehet látni a jövő januárban – elviekben – életbe lépő nyugdíjszabályozással kapcsolatban? Hogyan értelmezzük ma itthon az öngondoskodást? Mit tanácsoljunk gyerekeinknek – ők hogyan tervezzék jövőjüket, azt az időt, amikor már ellátásra lesz szükségük? A műsor mai vendége Kovács Erzsébet közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára, Sándor Zsuzsa jogász (még) bíró és Simonovits András tudományos kutató, nyugdíjszakértő.
Első rész, 11.29 perc
Az új alkotmányból – az Alaptörvényből – kikerült a társadalombiztosítás szó. Ebből sokan (szakértők is) azt vélik kiolvasni, hogy a nyugdíjas korosztály helyzete bizonytalanabb lett. Stúdiónk vendégei ezt nem tartják valószínűnek, Kovács Erzsébet közgazdász inkább azt tartja aggályosnak, hogy az a gondolat, hogy minden ember felelős önmagáért, az úgy került be az Alaptörvénybe, hogy csak találgatni lehet, mi is következik majd ebből. A nyugdíjszakértő Simonovits András ma a legfontosabbnak nem ezeket a változásokat tartja, hanem azt, hogy jövőre elvileg hatályba lép a nyugdíjszámolásnak egy olyan módja, amelynek következtében az induló nyugdíjak 17%-al lesznek kisebbek, mint az idei számítási mód szerint. Szerinte elképesztő, hogy a kormány nem nyilatkozik, hogy az új szabály életbe lép-e januárban vagy sem.Második rész, 11.55 perc
amelyben vendégeink folytatják annak latolgatását, hogy milyen következményei lesznek, ha januártól megadóztatják a nyugdíjba menők járandóságát. Ma hivatalosan szolidaritás alapú nyugdíjrendszer van Magyarországon. De mit jelent rendszer-szinten a szolidaritás? Mi a véleményük vendégeinknek arról a Nagygeneráció portálon sokak által sérelmezett állításról, amely szerint a nyugdíjas az eltartott. Valóban az?Tervek és ötletek a mostani nyugdíjrendszer távlati átalakításáról.
Harmadik rész, 13.10 perc
amelyben Sándor Zsuzsa (még)bíró mondja el, hogy mit is jelent 
pontosan a bírók kényszernyugdíjazása, amit az Unió is többször kifogásolt. Van-e ebben diszkrimináció? Egyáltalán: mennyi is ma Magyarországon a nyugdíjkorhatár? Mit jelent a minimális-, a normál- és a maximális korhatár, s vajon a kormányzat véletlenül keveri-e rendszeresen össze ezt a három fogalmat? 62 év – elmehetünk nyugdíjba – vagy el kell mennünk nyugdíjba? Elküldhet-e a munkáltató, ha mi dolgoznánk még tovább?
pontosan a bírók kényszernyugdíjazása, amit az Unió is többször kifogásolt. Van-e ebben diszkrimináció? Egyáltalán: mennyi is ma Magyarországon a nyugdíjkorhatár? Mit jelent a minimális-, a normál- és a maximális korhatár, s vajon a kormányzat véletlenül keveri-e rendszeresen össze ezt a három fogalmat? 62 év – elmehetünk nyugdíjba – vagy el kell mennünk nyugdíjba? Elküldhet-e a munkáltató, ha mi dolgoznánk még tovább?Negyedik rész, 10.30 perc
Kinek mit jelent az öngondoskodás? Hogyan alakultak az elmúlt két év során az öngondoskodás társadalmilag megszervezett formái, a nyugdíjpénztárak? Ha a közösség által szervezett öngondoskodási formák hiányoznak, maradnak az egyéni stratégiák. De mi a jó stratégia? Öngondoskodás-e, ha valaki úgy tekinti lakását, házát (amit egy élet munkája során spórolt össze), mint öreg évei biztos támaszát? Miben reménykedhet a most induló nemzedék? Nyugdíj-előtakarékosság, ingatlan, devizaszámla? Ki milyen hosszú távú stratégiát tanácsol gyermekének?