06-01-i adás a férfiak öregedéséről

Létrehozta: admin (2016. június 01. )
Utolsó hozzászóló: admin (2016. június 01. )
Férfinak lenni a lehető legkockázatosabb életforma, ami teljesítményből, keménységből és a férfi önmagával szembeni távolságtartásából áll. Mekkora ára van ennek ötven fölött? Tényleg másképp öregszenek a férfiak? Ki tudnak-e alakítani egy hivatáson túli életszakaszt, ami ma már gyakran hosszabb, mint a munkában eltöltött idő? Vannak-e tartalékaik egy új, értelmes élet kitalálásához? Kapnak-e ehhez bárhonnan mintát vagy segítséget? Hol találja meg a helyét a férfi egy idősödő női társadalomban? Hogyan küzdik le a férfiak a testi bajokat? Igaz-e, hogy a nők segítséget keresnek, a férfiak viszont meghalnak? Miért olyan magas az idős férfiak öngyilkossági aránya? A Nagy Generáció vendége ma Fülöp Márta pszichológus és Hadas Miklós szociológus.
A 2014.02.05-i adás ismétlése.
Első rész, 09.22 perc
Fülöp MártaAz, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélünk a férfiak öregedéséről, azt mutatja, hogy nagy változások zajlottak-zajlanak a világban. Száz évvel ezelőtt átlagban negyven évig éltek (persze a nők sem sokkal tovább), az ötvenen túli problémák már csak ezért is újkeletűek. Hadas Miklós arról beszél, hogy mi a különbség (legalábbis a nyugati világban) a nők és a férfiak öregedése között. Fülöp Márta egy német felmérésre hívatkozva azt állítja, hogy leginkább egészségügyi különbségek vannak, s az egyéb különbségek inkább a társadalmi körülményekben gyökereznek, s nem a nemi jellegben. Hadas Miklós szerint ha a sokkal archaikusabb, „macsóbb” Magyarországon végeznének ilyen vizsgálatot, akkor nagyobb különbségek lennének, mint Németországban.
Meghallgatom | Letöltöm
Második rész, 11.27 perc
Milyen egészségi különbségeket talált a német felmérés a nemek között, s a betegségeiket melyik nem hogyan éli át? Miért járnak kevesebbet orvoshoz a férfiak? Mi velük szemben a társadalmi elvárás? Miért közelednek ötven fölött egymáshoz a nemi szerepek? A hormonok miatt lesznek kevésbé macsók a férfiak, s asszertívabbak a nők, vagy ezt is a társadalmi közeg váltja ki? Hogyan véd meg minket a korral csökkenő lehetőségek okozta stressztől a biológia?
Meghallgatom | Letöltöm
Harmadik rész, 02,22 perc

Hadas MiklósMiért nem gondolkodnak, készülnek az emberek negyven fölött arra, hogy egy-két évtized múlva csökkennek majd a kilátások, más elfoglaltságot kell keresni, más egészségügyi helyzetbe kerülnek? Mekkora az egyes emberek felelőssége, s mekkora a társadalomé? Fülöp Márta szerint a magyar társadalmi szokások miatt a legtöbb ember még mindig a gondoskodó államba vetett hittel él, amelyről „leszokni” nem lehet egyhamar. Hadas Miklós arról a nyugati kultúráról beszél, amely a fiatalság istenítése mellett szinte eltagadja az öregséget, a halált. S ha a kultúrában nincs jelent az egyre hosszabb élet utolsó szakaszaira való ffelkészülés természetessége, akkor nem csoda, hogy ez az emberek többségéből is hiányzik.

Meghallgatom | Letöltöm
Negyedik rész, 11.44 perc
Mit tehetünk azért, hogy ne vesztességként éljük meg a nyugdíjas státuszt? Hogyan lehet örömmé formálni a sokak által tragédiaként megélt szituációt? Milyen új társadalmi lehetőségek nyíltak az utóbbi években? Egyetemek, ahol hetven éves diákokat is tanítanak, közösségek, amelyek igyekeznek hasznos és érdekes tevékenységeket gyűjteni azoknak, akik ezt igénylik, társadalmilag roppant fontos önkéntes munkák – szerencsére egyre hosszabban lehet sorolni a lehetőségeket. Szexualitás, új család, új gyerek ötven fölött: hogyan változik a világ? Könyvek, filmek – szerencsére egyre több tabudöntő mű is segít szembenézni új szerepeinkkel.
Meghallgatom | Letöltöm
Kattints ide, ha szeretnéd megnézni a rádióműsorral kapcsolatos hozzászólásokat!