01.27-i adás Melis László zeneszerzővel
Létrehozta: admin (2016. január 27. )Utolsó hozzászóló: admin (2016. január 27. )
A Saul fia zenéjével kezdődik az adás, a haszid dalt Melis László adja elő hegedűn. A stúdióban aztán el is meséli a dal igencsak kalandos történetét. A dal után aztán azt is megtudjuk, hogyan került ő kapcsolatba Nemes Jeles Lászlóval, s hogyan vett részt a film készítésével. Az általa komponált zenék úgy szólalnak meg a filmen, hogy gyakran nem is tudjuk, hogy ott vannak, s bár nem hallható zene szerzőjének lenni nem éppen hálás feladat, mégsem bánja, hogy sokan azt sem veszik észre, zene is szól a hangok, zörejek kavalkádjában.
Ha a Saul fia zenéjét nem is fütyülik az emberek az utcán, Melis László sok olyan film és színházi előadás zeneszerzője is, amit ismerhetünk. Vannak, akik felróják ezt neki (miért nem csak MŰVEKET alkot, csupa nagybetűvel), de szerinte nincs abban semmi szégyellnivaló – legalábbis, ha nem linkeskedi el a dolgot.
Itt most zene következik, részlet a Mulomedicina Chironis című műből, amit még 1989-ben írt, s amit a 180-as Csoport adott elő, nagy sikerrel. Nem zenész vagyok, hanem muzsikus – mondta egyszer Melis László. Most azt is elmondja, szerinte mi a különbség a kettő között.
Ismét zene (a rádiózenekarnak írt nyitány, az Over.re egy részlete szól), majd arról beszél a zeneszerző, hogy miben különbözik századunk az előzőtől, s miért gondolja, hogy korunk a túlélésről szól.
Zene (elvégre zeneszerző a mai vendég): A Dalok az aluljáróból ciklusból a Hajléktalan altató szól. Ez lesz a klasszikus zene jövője? Egy hegedű az aluljáróban? Lehet – mondja Melis László. – Az a zenélés, amely a 18-19. században elindult, az őrült drága szimfonikus zenekarok világa, alig tartja magát. Ha az ember megnézi a Zeneakadémia közönségét felülről – hát, minden második ember ősz.
Ismét zene: részlet a Dyionusiából, amit a Fesztiválzenekar számára, Fisher Iván felkérésére írt. Melis pedig arról mesél, hogyan került kapcsolatba már gyermekkorában az antik kultúrával, s hogy ez a szerelem miért tart máig is.
Melis László 2013-ban – a MüPa kérésére – írta meg operáját, Euripidész Bakkhánsnők című darabjára. Mert hogy (ha valaki nem tudta volna), az opera műfaja ekkor született, az előadások szövegét nem mondák, hanem énekelték. Melis László maga húzta meg az eredeti ógörög szöveget (azon a nyelven szólt az előadás), mert úgy érezte, vissza kell menni az ősforráshoz, az eredethez. A zeneszerző most a megbolondult Hölderlin harminchat évéről ír operát, miközben írja a tréfás Pepin bácsi-sorozat következő darabját is.