12.23-i adás régi karácsonyokról, Saly Noémivel
Létrehozta: admin (2015. december 23. )Utolsó hozzászóló: admin (2015. december 23. )
Karácsonyi szokások az 1800-as évek végén Magyarországon, de főleg Budapesten. Ünnepi kirakatok a Rákóczi úton az 1900-as évek első felében, jótékonyság a 20-as 30-as években, gazdagság és magány, kávéházi szentesték, háborús ünnepi menük – körkép 19. és 20. századi budapesti karácsonyokról. A nagy Generáció kalauza ma Saly Noémi muzeológus.
A 2014.12.14-i adás ismétlése.
A 2014.12.14-i adás ismétlése.
Első rész, 10.39 perc
Kis Karácsony, Nagy Karácsony – énekli cérnahangon egy kislány. A dallam a mai adás alatt sokszor visszatér még – a legkülönbözőbb feldolgozásban, ahányféle módon csak Kocsis Zoltán eljátszott vele. Saly Noémi pedig arról beszél, hogy mi minden kellett ahhoz, hogy a 19. század végén, Budapest utcáin kirakatok csábítsák a látogatókat. Milyen szokások jöttek német nyelvterületről? Milyenek voltak az első karácsonyi vásárok? Mikortól állítottak karácsonyfát a polgárok otthonukban? S hogyan, milyen közvetítéssel jutott ez a szokás el a vidéki emberekhez?
Második rész, 14.04 perc
Milyen volt a 20. század elején a Karácsony? Milyen ajándékot vettek/vehettek az akkori szülők gyermekeiknek? Miféle „játékműveket” kínált az embereknek ekkoriban a Váci utcában boltot tartó Brunner kereskedés? Mi köze a Karácsonyhoz a múlt század elején, a New York Kávéházban rendszeresen összejövő Kövesi Vár nevű asztaltársaságnak? Hogyan lettek a szegény gyerekek haszonélvezői az ő játékuknak? Milyenek voltak az adakozási szokások, miért érezte szinte kötelezőnek minden polgár, hogy ha tehette, hát támogassa a rászorulókat?Harmadik rész, 11.53 perc
Agglegény karácsonya a kávéházban – ez ugyan egy festmény címe, de Saly Noémi elmeséli, hogy miért fontos téma ez. Hogy miért tartott nyitva szenteste számos kávéház (a magányosok miatt), s hogy hogyan tartották meg ezért ezek a kávésok egy nappal korábban az ünnepet. Karácsonyi kirakodóvásárok Budapesten. Milyenek voltak az első karácsonyfadíszek? Alma, ostya, dió – aztán már mindez aranyozva, díszítve. És milyen díszeket csináltak az emberek az ostrom alatt? És az ajándékok? Mit kaptak akkoriban a gyerekek, s mit kaptak a felnőttek? És még egyszer az ostrom: karácsonyi, ünnepi vacsora egy zsák babból, egy láda talált pezsgőből, s az utcán lévő, fagyott lótetemből.
Negyedik rész, 9.57 perc
Az előző századforduló után az ötvenes évek Karácsonyai. Miért volt valóságos bátorságpróba elmenni az éjféli misére? Miért volt munkanap ekkoriban 26-a? Sál, kesztyű – de leginkább könyv! – Saly Noémi gyermekkorában milyen ajándékok fordultak elő? És a hatvanas évek? Az első banánok. Mi minden készíthető két narancsból, amit sikerült szerezni? És a végén egy kis személyes: milyen ma Saly Noémi karácsonya?