10.28-i adás Kádár János Miklós festőművésszel
Létrehozta: admin (2015. október 28. )Utolsó hozzászóló: admin (2015. október 28. )
Ez egy nárcisztikus foglalkozás – mondja Kádár János Miklós, magyarázva, hogy a festő egy kicsit mindig magára is gondol, miközben képet fest. Mindig magát festi, még ha a vásznon csak fákat lát is a néző. Hogy pesszimista lenne? Talán azért gondolják annak, mert mindig a legrosszabb verziót képzeli el – viszont ha nem az következik be, az már maga a siker, aminek örülni lehet! Rajzai már a hetvenes években megjelentek az Élet és Irodalomban, ami az elismerés és a pénz mellé új nevet is hozott: Kádár János néven ugyanis nem voltak hajlandók közölni a képeit.
Háború, ostrom – mi maradt meg máig is az akkor 4-6 éves kisfiú emlékeiből? Milyen volt ’45-ben iskolába menni az angolkisasszonyokhoz? Miért járhatott sokat az Operába, s hogyan került nyári gyakorlatra annak festőműhelyébe? Milyen volt pályakezdő festőnek lenni a hatvanas években? Kit neveztek képcsarnoki festőnek, és hogyan kerültek Kádár János Miklós képei az ország különböző múzeumaiba?
Kádár János Miklós nem csak festő, tanár is. Tanított az Iparon, a Képzőn, s a Kaposvári Egyetemen is. De tanári pályafutását a Dési Huber körben kezdte, s mint mondja, másképp kell tanítani azokat, akik passzióból festegetnek, másképp, akik felvételire készülnek – és nagyon másképp kell tanítani az egyetemeken. Elmeséli, hogy egyetemi kurzusain miért szokott zenére festetni a hallgatókkal, hogy ez mennyire segít megérteni, hogy milyen erős kapcsolat van a színek és a hangok között.
Kádár János Miklósnak már száznál is több kiállítása volt eddig itthon és külföldön. Tagja a Frequenzen nevű európai művészcsoportnak, amely 1991 óta hirdeti, hogy a művészet nem ismer határokat. Számára az a fontos ebben, hogy látja: a különböző országokban, kultúrákban élő szobrászok, grafikusok, festők alkotásai eltérnek ugyan stílusban, anyagválasztásban, megfogalmazásban – de az alkotások mögötti gondolat erősen összeköti ezeket.
Kádár mostanában nem ad el képeket, s galériákkal sem tart kapcsolatot. A műsor végén ennek okairól is mesél, valamint arról, hogy milyen szerepet játszott a rendszerváltás után abban, hogy megváltozzon Magyarországon a szerzői jogokkal kapcsolatos szabályozás.