09.23-i adás Mandel Róberttel
Létrehozta: admin (2015. szeptember 03. )Utolsó hozzászóló: admin (2015. szeptember 03. )
A 2014.december 10-i adás ismétlése abból az alkalomból, hogy Mandel Róbert és társulata október 10-én lép fel a Bálnában.
Ha zenész a vendég, mivel is kezdődhetne a műsor, mint zenével. A felhangzó muzsika igencsak különbözik a tekerőlant hangzásától, s mint Mandel Róbert magyarázatából kiderül, nem is véletlenül. Ez már egy elektronikus hangszer, s ne ijedjenek meg, ha nem mindjárt világos, hogy mit csinál ebben a fotocella: nekünk nem elég, ha élvezzük az electrotary hangzását. Az elektronikus tekerőlant Mandel találmánya, s mindjárt el is meséli, milyen göröngyös volt az út az ötlettől a bejegyzett találmányig. Viszont aztán jöttek az utak: a hangszer muzsikáját bemutatta Európa sok országában és Amerikában is. A hírek előtt még azt is megtudjuk: az volt az aranykor, mert mára hangszerrel utazni (pontosabban repülni) elképesztően nehéz.
A második rész elején felcsendülő muzsikában már tényleg a hagyományos tekerőlant szól. De honnan is származik ez a furcsa hangszer, amelyről sokan (tévesen) azt hiszik, hogy ősi magyar találmány. A következő percekben alapos hangszertörténeti előadást kapunk, s kiderül, hogy a hangszerek történelme épp olyan érdekes, mint az embereké. Na de mi az az apácahegedű? Önök tudják? Ha nem, hát most pótolhatják: Mandel Róbert elmeséli, hogy miért született meg Mária hegedűje, amely trombita hangon szól. Aztán jön Benjamin Franklin találmánya, az üveghegedű, amellyel még gyógyítani is próbáltak – ez sem épp unalmas történet! Ezeket a történeteket gyűjtötte össze a Klasszikus és romantikus hangszercsodák című könyvébe, amely elnyerte a Szép magyar könyv díjat. De miről szólnak a haszontalan hangszerekről szóló történetek?
A zene, ami szól, Mandel Róbert szerzeménye, s bár játszik is benne tekerőlantján, ez a muzsika nemigen hasonlít sem a hangszertől megszokott népzenére vagy a reneszánsz hangzásvilágára. Ez igazi világzene: a művészek is több kontinensről jöttek össze. Mit vár Mandel a régi és az új találkozásától? S mit vár új környezetétől – hiszen nemrégiben Bécsbe költözött. De miért lett belőle osztrák zenész? Mit válaszol azoknak, akik szemrehányást tesznek neki azért, mert elment? Melyek azok a szakmai dolgok, amelyekkel nem tudott megbékélni? Miért könnyebb meghívásokat kapnia osztrák együttes-vezetőként, mint magyarként?
Geneamus - Egy társaság az új és a régi zenéért. Mandel Róbert ezen a néven kezdett bele valami új dologba Bécsben. Utazások, új koncertek, új és régi emberek, pályázatok írása és kiírása, nemzetközi megmozdulások – szinte végtelen az ötletek sora. Amely ötleteket szerinte sajnos manapság itthon lehetetlen megvalósítani. És nem csak azért, mert kevés a pénz, hanem azért is, mert megváltozott a légkör, bizonyos emberek nemigen kapnak meghívót, s nemigen nyernek pályázatot. Reméli, Ausztriában többet lehet igazi feladatokkal foglalkozni – mint például a Geneamus felhívása, amelyben arra kérnek mai zeneszerzőket, hogy régi hangszerekre komponáljanak zenét.
