07.29-i adás Bass László szociológussal, szegénységkutatóval

Hogyan született rendhagyó színházi előadás egy játékból? Mit tett hozzá Bass László szociológus, és mit a Szputnyik Színházi Társulat színészei? Gyes, családi pótlék, segély – a nézők csoportja, amelyik ezen az estén egy kétgyermekes borsodi család havi megélhetését próbálgatja, 79.000 forinttal vág neki a játéknak. Hogy aztán ezt a pénzt közmunkából, fekete melóból vagy egyébből egészíti ki, az már a játékosok döntésén, s persze a szerencsén múlik. Mint az életben. A játék szabályai, mint ahogy a megélhetési összegek is a való világot modellezik.

A második részben Mélykuti Ilona és Bass László folytatja a Szociopoly című társasjáték és színházi előadás szabályainak ismertetését. Megtudjuk, hogy a játékossá vált nézők miféle választási helyzetekbe kerülnek, hogyan fontolgatják, mikor fizessék be (ha egyáltalán…) a kötelező költségeket, ha nem akarnak víz vagy villany nélkül maradni, hogyan egyensúlyoznak a törvényesség határán, s hogy miféle csapdák várják őket (szemüveg, cipő a gyereknek, vagy gyógyszer a felnőttnek). De legfőképpen azt, hogy az érdeklődő nézőkből hogyan lesznek egy negyedóra leforgása alatt izgatottan vitatkozó, a nyomorúság képtelenségeit átélő játékosok. A három színész által életre keltett figurák (polgármester, uzsorás, postáskisasszony, rendőr, boltos és társaik) pedig olyan szituációkat teremtenek, amelyben a néző-játékosok átélik a félelem, a kiszolgáltatottság megannyi gyötrelmét.

Az elmúlt évben mintegy negyven előadás volt – ennek fele iskolákban. Miben más egy előadás az iskolában? Miért kell a diákokkal beszélgetni az előadások után? Jó hír, hogy ősztől tíz iskolába megy el a társulat. Méghozzá egy-egy helyre többször is: megtartják az előadást, de később vissza-visszamennek, hogy egy megtervezett program keretében segítsék hozzá a diákokat, hogy jobban értsék, milyen világban is élnek. Mindezt a Norvég Civil Alap támogatásával, mert egy magyar iskolának ma biztosan nincs pénze ilyesmire. S ha már pénz (pontosabban annak hiánya), hát egyre durvább dolgok kerülnek terítékre: szóba kerül a megszűnt Szputnyik, amelyből csak ez a kis, Mentőcsónak nevű társulat maradt, majd a szociológus Bass László elmondja, hány gyerek éhezik ma Magyarországon, s milyen biológiai hátránnyal indulnak a mélyszegénységben születő csecsemők.

Bass László persze csak ideje kis részében áll a színpadon. Szociológusként tanít az ELTE-n, s nem mellesleg a Gyerekesély Egyesület alelnöke. Az egyesületet a hajdani Gyermekszegénység Programiroda munkatársai hozták létre, amikor kiderült, hogy 2010 után ellehetetlenült a munkájuk. Mi mindent tett az MTA által támogatott Programiroda 2004 és 2010 között, s mire futja ma az egyesületnek? Az utolsó percek már nem a színházról és az intézményes lehetőségekről (vagy azok hiányáról) szólnak, hanem érzelmekről, gyerekekről:  Bass László személyes történetei arról a világról, amelyben a Szociopoly játszódik.