03.18-i adás Kerékgyártó István íróval

Létrehozta: admin (2015. március 18. )
Utolsó hozzászóló: admin (2015. március 18. )
Pénzmagyar. Ez az alcíme Hurok című regényének, a belőle készült színművet játsszák már Németországban, bemutatásra vár Szlovákiában – itthon még senki nem merte elővenni. Írói korszaka előtt dolgozott megyei tanácsban, tanított egyetemen, de volt nagyvállalkozó, és egy rövid ideig az Országos Rádió és Televízió Testületet is vezette. Rükverc című darabja – egy ember életének visszajátszása a haláltól a születésig – szomorú vélemény a nagy generációról. A műsor vendége Kerékgyártó István.
Első rész, 11.31 perc

Kerékgyártó István“Mintha csak egy nedvező sebű, kolerás múzsa csókolgatott volna írás közben.” – mondta Kerékgyártó István, amikor azt kérdezték, hogy ki is volt a múzsa Hurok című regényéhez. De hogyan vezetett egy, a hedonizmusból induló történet annyira más terepre? És mitől döntött a szerző, hogy a történetből mikor legyen színdarab, s mikor regény? S miért láthatja már egy ideje a német közönség, míg magyar színház egyenlőre nem jelentkezett a darabért?

Meghallgatom | Letöltöm
Második rész, 12.11 perc

A Hurok című regény alcíme: Pénzmagyar. Nyilván sokan rájönnek, hogy mire is utal ez. Hogy Arthur Schnitzler Körtánc című híres műve az alap –amelyre kacsintva írta meg Kornis Mihály színművét, a Körmagyart – amelyre kacsintva írta meg darabját Kerékgyártó István.
De tényleg ilyen borzalmasnak látja a mai valóságot a szerző? S ha hasonló a mai valóság itthon és Szlovákiában, akkor mi az a különbség, ami miatt a szlovák közönség is előbb láthatja majd, mi a magyar?
A Hurok és a Rükverc is tele van gyomorforgatóan erős jelenetekkel – de mint elhangzik, ezek nem az író perverz agyában születtek: sajnos mindegyikhez igaz történetek adták a mintát.

Meghallgatom | Letöltöm
Harmadik rész, 12.14 perc

A Rükverc című darabját két éve nagy sikerrel tartja műsoron a Katona József Színház. Pedig ez (ellentétben a Hurokkal) először regényként született meg. De akkor hogyan lett belőle színdarab? Mekkora szerepe volt ebben Máté Gábornak? A Rükverc története egy ember története mai, csúnya halálától vissza, megszületéséig. De persze a visszajátszásban ráismerünk megannyi figurájára a rendszerváltáskor fölfordult világnak. Látjuk a csomópontokat, amikor szerencse, ész, erkölcs – vagy éppen annak hiánya – lökött magasba vagy mélybe sorsokat. A darab után a valóság: mennyiben a mi generációnk felelőssége, hogy ma ilyen világban élünk?

Meghallgatom | Letöltöm
Negyedik rész, 10.47 perc

Kerékgyártó István igazán közelről látta a rendszerváltást. Nem csak nézője volt a gazdasági átalakulásnak, hanem alakítója is, hiszen – ha nem is sokáig ­– nagyvállalkozó is volt. Milyennek látta akkor az átalakulást, s hogy gondolja ma: szükségszerű volt, hogy ide jussunk? Mi a különbség a 90-es évek világot alakító generációja, s a mai között? Kinek kell(ene) ma fordítani a világ során, s miért gondolja úgy Kerékgyártó, hogy ez már nem a mi generációnk dolga és lehetősége?

Meghallgatom | Letöltöm
Kattints ide, ha szeretnéd megnézni a rádióműsorral kapcsolatos hozzászólásokat!