02.25-i adás Kovács Gézával, a Nemzeti Filharmónikusok főigazgatójával

A műsor persze zenével kezdődik – a Josef Straus által komponált polkában Kovács Géza üllőn játszott két kalapáccsal. A felvétel igazán friss: tegnap készült, a főigazgató hatvanadik születésnapján! Ott ugyan csak munkatársaival kellett rögtönöznie, de előfordult már koncertkörúton is, hogy be kellett ugrania hol a bendzsós, hol a zongorista helyett.  De volt már prózai szerepe is: Japánba drága lett volna kivinni egy színészt, hogy a Kékszakállú elején elmondja a prológot, úgyhogy ezt is Kovács Géza adta elő. S hogy honnan a sokoldalúság? Valószínűleg erős volt az apai hatás, hiszen édesapja, aki kántortanítóként került Turára, ahol aztán elvarázsolta a sokszínű népművészet. A sok hangszeren játszó kántor zenélni tanította a helybélieket, s az általa szervezett, több száz tagú kórussal Budapesten is fellépett.

Most is zenével kezdünk: Bartók 2. rapszódia hegedűre és zenekarra. Kelemen Barnabás hegedül, a Nemzeti Filharmonikusokat Kocsis Zoltán vezényli.
 Egy ilyen műsorban sajnos nincs idő egy teljes életutat végig mesélni. Ezért hát a gyermekkor után nagyot ugrunk az időben. Kovács Géza 1989-ben lett a MÁV Szimfonikusok igazgatója ­– ő volt az első, aki pályázattal nyerte el ezt a tisztet. ’93-ban részt vett egy nemzetközi kurzuson, ahol zenekari menedzserek képeztek. 1995-ben került az Állami Hangversenyzenekarhoz, ahol akkorra már igazán megérett az idő a változásra. A teljes átalakításhoz aztán Kocsis Zoltánnal fogtak neki. Sok zenésztől váltak meg, hatalmas konfliktusokat vállaltak, és ez – ahogy Kovács Géza mondja – egy altatás és érzéstelenítés nélküli műtét volt.

Mi, művészeti menedzserek olyanok vagyunk, mint a levegő a cintányér két tányérja között: kapunk eleget mindenhonnan – válaszolja a Nemzeti Filharmonikusok igazgatója arra a kérdésre, hogyan tud egyszerre diplomata, közgazdász, pénzszerző, munkaadó és még emberségez vezető is lenni. Az elmúlt húsz évben tizenkét miniszter volt a főnöke, s mindegyikkel meg kellett találnia a hangot. Arra azonban sosem kapott még választ, hogy miért is nem lehet úgy elkezdeni egy évet, hogy már januárban tudja, menyi pénzből gazdálkodhat december 31-ig. Mert ilyenre még nem volt példa. De persze a pénz, s annak hiánya csak egy része munkájának. Legalább ennyire fontos, hogy a szuper-érzékeny zenészekkel megtalálja a hangot, mert egy zenekar csak így tud együtt muzsikálni.

Kovács Géza 2014 januárjában New Yorkban megkapta a Patrick Hayes díjat – ez a legnagyobb kitüntetés, amit a nemzetközi zenei életben dolgozó művészeti menedzserek megkaphatnak. De mit is csinál Kovács Géza az ISPA-nak nevezett nemzetközi szervezetben – s főleg mi mindent csinál a szervezet? Gyerekek megmentése a zene által – talán már önök is hallottak erről a fantasztikus, Dél-Amerikából indult programról, amelyben gyerekek tízezrei ismerkednek meg a klasszikus zenével úgy, hogy zenekarban játszanak. A sok egyéb mellett ezzel is foglalkozik az ISPA. Most azon dolgoznak, hogy ez a program Magyarországra is eljusson. Az utolsó néhány percben Szentbékálla: egy falu, ahol Kovács Géza és felesége immár sok éve szervez nyaranként koncerteket a templomban. Igaz, előbb megszervezte, hogy az orgonát közadakozásból felújítsák.