01.28-i adás emigrációról, a BBC-ről és a jazzről Pallai Péterrel

Egy jazz-rajongóval készített műsorban először persze nem a vendég, hanem Louis Armstrong zenéje szólal meg. Hogy miért egy 1951-es felvétel, azt már Pallai Péter meséli el. Zene után a személyes indulás: ’56-ban fegyverrel harcol, feljelentik, el kell menekülnie. Angliát választja második hazájának, ahol dolgozik építőiparban és konyhán, majd közgazdaságot tanul. Milyen volt akkoriban a londoni magyar emigráció, s hogy érezte abban magát a fiatal menekült?

Pallai Péter először arról beszél, hogy a megszerzett közgazdasági diploma után tanárként dolgozott, de aztán előtör belőle a zenész, s felkonferálja Liane Carollt. A dal után arról mesél, hogyan került egy vesztes pókerparti után a BBC magyar szerkesztőségéhez. Milyen volt akkoriban a magyar adás? Mennyire volt részrehajló, mennyire tükrözhette a szerkesztők véleményét? Mi is volt az az ominózus Illés interjú 1970-ben, amiből akkora botrány lett? Hogyan lett Pallaiból Bobby Gordon? Milyen hangulat uralkodott a szerkesztőségben? Mi és hogyan kötötte össze az ott dolgozó magyarokat?

Milyen volt Pallai Péter kapcsolata a bontakozó magyar ellenzékkel? Kik segítették a nyolcvanas évek végén, Budapesten? Hogyan lett szerelmes a kilencvenes években, hogyan költözött ezért Budapestre, s hogyan kezdett itt (is) új életet? Ma ingázik London és Budapest között, barátait, gyerekeit látogatja Angliában – hogy aztán egyik hazájából másikba jöjjön, mert itthon is várja a jazz, várják a barátok. A személyes történet után ismét zene: a Csepelről elszármazott tenorszaxofonos zseni, Bolla Gábor játszik.
Pallai 1990-ben nyugdíjba ment, azóta a Nyitott Műhelyben és a Modern Jazz Klubban szervezett esteket, s a Civil és a Fix rádióban indított jazz műsort.

Az utolsó rész is zenével kezdődik: a hetvenes éveiben járó, mégis gyermeki lelkű Szakcsi Lakatos Béla zongorázik.
Szakcsi zenéje után ismét Pallai Péter mesél zenészekkel való külföldi utazásokról, a magyar zenészek külföldi lehetőségeiről. Milyen a jazz helyzete manapság Magyarországon? Milyenek a hagyományok, milyen a romák zenéje, mekkora az állami támogatás? Miért nem sikerül tömegeket elérni ezzel a zenével Magyarországon? Pallai most könyvet ír a jazz történetéről, s reméli, hogy a barátaival közösen készített könyv, amely jövőre jelenik meg, nem csak a szakemberek számára lesz érthető, hanem a civileknek is.