09.17-i adás - Makovecz Benjaminnal

Fotók és rajzok Makovecz Benjamin honlapján. A Remény például egy, már soha meg nem születő embriót ábrázoló fotó. Aztán egy rajzsorozat, amely három éven át készült az ELTE Állatrendszertani Tanszékének gyűjteményében. Az Örökkévalóság kövületeket mutat meg, más mappák az Apokalipszis, Föld, Purgatórium címet viselik. Most is fotózik, de a fényképek ma is filmre készülnek. Mikor milyen géppel – van otthon vagy húsz, persze a hozzájuk való objektívekkel. Mi az izgalmas a teknős anatómiájában, s hogyan született Csányi Vilmossal közös könyve, a Kentaur természetrajza?

Bő két évtizedig tanított ábrázoló geometriát az Iparművészeti Főiskolán. Mit jelent számára ez a (sokak szerint unalmas és érdektelen) tárgy, s hogy jön ide az elképesztő történeteket író Borges? Miféle rendet érzett meg benne? S milyen hiányt a magyar művészképzésben, hogy öt évét szánta arra, hogy Szarvason létrehozzon egy egyetemi színtű művészképzést? Az öt év munka végül nem vezetett el egy önálló egyetemi kar megszületéséig, de számára semmiképp nem volt hiábavaló: az oda járt diákok máig örömmel beszélnek róla, ő pedig szerzett egy infarktust és egy feleséget.

Hogyan lett a rajzoló-fotózó, ábrázoló geometriát tanító, egyetemet gründoló emberből műfordító? Miért volt sosrsfordító a találkozó Dougal Dixon Az ember után – a jövő zoológiája című könyve? Hogyan jött az első, passzióból lefordított könyv után az igazi, nagy találkozás Arthur Koestlerrel? Először a (természet)tudomány működését a kozmológia példáján bemutató Alvajárókkal, majd sorra a többivel, amelyeket olvasva-fordítva értette meg a XX. század egyik legérdekesebb emberét. Mi is a dolgunk a világban? Azt tesszük-e, amit kell, s ha azt is tesszük, vajon jól tesszük-e? A hírek előtt egy jókora vargabetű: mit kezd mindezzel az, akit már bemutatkozáskor, neve hallatán beskatulyáz ez a szétszabdalt, türelmetlen és előítéletes világ?

Milyen volt Makovecz Imre fiának lenni fiatalon? Mit tanult tőle, s milyen előítéletekkel találkozik ma? De vissza a könyvekhez! A műfordító nem csak fordít: tervez is könyveket. A jászberényi templom története, Litván György kötetei, az Iszlám szótár és a többi – ezek a kötetek nem tartalmukat, hanem alakjukat, formájukat, megjelenésüket kapták Makovecz Benjamintól.
Az utolsó néhány perc a rókáiké – kettő is él velük, mert a rókák okosak, érzékenyek (ha szófogadónak épp nem is nevezhetők).