09.10-i adás Derzsi György nyugdíjszakértővel

Olyan gyakran változnak a szabályok, hogy nehéz napra késznek lenni – mondja Derzsi György hiteles könyvvizsgáló. Most például új dolog, hogy az 1955-59 között születettek levelet kapnak a hatóságtól, amelyben adategyeztetésre szólítják fel őket, s amelyben tájékoztatják, hogy a nyilvántartás szerint mennyi szolgálati idejük van eddig, s a leendő nyugdíjukat milyen befizetések után állapítják majd meg. Az a rendszer, amelyben eddig a nyugdíjba kerülők kérhették a hatóságtól ezeket az adatokat, megszűnt, az 1955 előtt vagy 1959 után születettek az úgynevezett e-kapun keresztül szedhetik össze ezeket az adatokat.

Én azt tanultam nagyapámtól, hogy ahányszor állást változtatok, a munkáról szóló összes szerződést, igazolást el kell tenni – magyarázza Derzsi úr, aki ma már jól tudja, hogy a nagypapa milyen bölcs tanácsot adott. A munkaadók ugyanis gyakran felejtik el bejelenteni a dolgozót, s ha bejelentik is, nem mindig a teljes munkaidőre és fizetéssel. Aki pedig nem tudja igazolni a maga álláspontját, nagyon pórul járhat a számolásnál. az adategyeztetésre pedig – és ez nagyon fontos – a hatóság mindössze 90 napot ad most!

Miért fontos, hogy a munkát keresők ne utasítsák vissza a munkaközvetítő minden ajánlatát? Hogyan számít bele a leendő nyugdíjba a hosszan tartó betegség alatt kapott táppénz? Miért fontos, hogy azok, akik kényszerűségből, vállalkozóként vagy alkalmazottként minimálbérre vannak bejelentve, valamiféle előtakarékosság formájában maguk is gondoskodjanak majdani nyugdíjas éveikről? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a nőkre? Vigyázat: aki elhalt férje után özvegyi nyugdíjat kap, elveszti azt, ha betöltött nyugdíjkorhatára előtt megy nyugdíjba! (Ez ugyan ritka, speciális esetnek tűnik, de sajnos nem az: a férfiak korai halála miatt ez a szabály ma száz-száztízezer nőt érint!) Rokkant nyugdíj, megváltozott munkaképesség miatt kapott járadék – mire figyeljenek az érintettek?

Egyéni vállalkozók már régóta vannak, s az ehhez oly gyakran kapcsolódó, minimálbér után fizetett járadékok kockázatát lassan megtanuljuk. De mi a helyzet az úgynevezett katásokkal, vagyis azokkal, akik havi 50.000 forinttal boldogan tudjál le adó- és járadékfizetési kötelezettségüket? Mekkora nyugdíjra számíthatnak majd (esetleg több évtizedes) ilyen befizetések után? Mit jelent a nyugdíjkorhatár fogalma? Jog, amikor nyugdíjba mehetünk, vagy kötelezvény, amikor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyt? Miért fontos, hogy a korhatárt elért, de tovább dolgozók minden évben jelentsék adataikat a hatóságnak? Végül néhány kérdés már csak érintőlegesen: korkedvezményes-, előrehozott- és egyéb speciális nyugdíjakról, valamint a vállalkozások megszüntetésének nehézségeiről beszél Derzsi György.