04.23-i adás Lengyel Nagy Annával az utazásról
Létrehozta: admin (2014. április 23. )Utolsó hozzászóló: admin (2014. április 23. )
Szobrok Kambodzsában, esőben motorozás hegyi utakon, rizstej, rizsliszt, kókusz – mindez faszénparázs fölött egy csan faluban, az utcán. Lengyel Nagy Anna, mint blogján írja, ötven fölött kezdett el csavarogni a világban. Egyedül. De miért, s miért csak akkor? Mit jelent neki a kaland, az élet, a kíváncsiság? Első két hete (maga által) szervezett kalandtúra volt, a második két hét sodródás. Egyedül utazott, de nem volt magányos: a helybélieken kívül találkozott más, egyedül utazókkal is. Mi a hozadéka, ha egyedül utazik az ember?
Mi a különbség a turista és az utazó között? Persze az „utazóságnak” is vannak fokozatai. Annának négy hete volt, vitt magával útikönyvet, s a csavargás mellett megnézte a múzeumot is. Mások (persze akik megengedhetik maguknak) egy évre mennek, s sosem tudják előre, hol lesznek egy hét múlva. Ötvenhat éves kaliforniai tanárnő, harminchárom éves német informatikus, szlovák lányok – ki mindenkivel találkozott és kötött rövid, de intenzív barátságot Lengyel Nagy Anna? Mennyire fontos a nyelvtudás, és mi történik, ha csak rajzocskák segítségével lehet kommunikálni?
Három nap motoron – Vietnamban ez luxus, hiszen ott gyakran négyen is utaznak. Alagútrendszer a Ho Si Minh ösvénynél: egy hely, ahol a föld alatt éltek hat éven át. A hely, ami ugyan ma már turistalátványosság, mégis megérezhető valami abból az elszántságból és alkalmazkodóképességről, amely győzni segítette az országot Amerika ellen. Mit látni ma ezekből a képességekből? Miből és hogyan élnek ma a vietnami falvakban? Miért jár vissza minden második évben ide az ausztrál Mike, aki katonaként járt itt. Mi hajtotta, hogy megkeresse azokat az embereket, akik akkor ellenségek voltak? A megbékélést kereső Mike nincs egyedül – Amerikából is járnak vissza veteránok hasonló okokból.
Miért lép ki az ember a komfortzónájából? Milyen csodákra számíthat, ha vállalja, hogy olykor idegenek horkolnak a feje fölött? Milyen a Mekong deltája, ha nem egy napra látogat oda az ember, hanem egy hétre, s hagyja, hogy történjen vele, ami adódik? Motorozás, templom, gyümölcsök; kommunista jelszavak a hangosbemondóból, miközben új barátok terítenek vacsorára – mi mindent kap az ember, ha elengedi magát? S hogy ebben mekkora örömöt találhat az ember, azt az is bizonyítja, hogy Lengyel Nagy Anna úgy tervezi: ha nem is tudja még hová, de legközelebb még kevesebb konkrét tervvel, s még hosszabb időre megy.