04.09-i adás - Szinetár Miklóssal

Létrehozta: admin (2014. április 10. )
Utolsó hozzászóló: admin (2014. április 10. )
Mintha a főrendező szakot végezte volna el a Színházművészeti Főiskolán – mindenhol az is volt. Hatvanegy éve rendez, számos művet többször is színpadra állított, mint például a Varázsfuvolát, amelynek bemutatója most vasárnap lesz az Erkel színházban, s amire már eddig elővételben több mint 16.000 jegy kelt el. Mennyire nőtt össze az operával, miközben zenei mindenevő? Mennyire nőtt össze a műfajjal és mennyire az intézménnyel? Miért hungarikum az operett? Hogyan tolódnak el a hangsúlyok az idő múlásával? Régi és mai hangsúlyok prózában és zenében. A Nagy Generáció mai vendége Szinetár Miklós, professor emeritus, az Operaház címzetes főigazgatója, mesterművésze, örökös tagja.
Első rész, 11.56 perc

Szinetár Miklós– Jajj, cica eszem azt a csöpp kis szád!... – énekli a műsor elején Rátonyi Róbert. Ez már a második Csárdáskirálynő Szinetár rendezésében: az első 1954-ben 1600 előadást ért meg, s ezzel minden idők legnagyobb kasszasikere lett. Szinetár először azzal beszél, hogy mit szeretett a Csárdáskirálynőben, s mit szeret ma Mozart Varázsfuvolájában. Mitől jó a zene? Hogyan került Szinetár a zene közelébe, s mitől szorul el mai is a torka? Milyen volt a Csárdáskirálynő fogadtatása Moszkvában és Leningrádban az ötvenes években, s hogyan rendezhette meg az elmúlt években Japántól Oroszországon át Kazahsztánig a Víg özvegyet?

Második rész, 11.57 perc

Mitől él egy operett a színpadon? Mi változik a korok változásával: az értelmezés, a fogadtatás vagy a hangsúlyok elhelyezése?
Operett után musical: Egy szerelem három éjszakája: Senyei Vera énekel. Szinetár rendezte meg először, s mindenből a legjobb jött össze, hiszen Hubay Miklós Darabjába Vas István írta a verseket, s Ránki György a zenét. Mitől volt oly nagy sikere 1961-ben? Történelem és emlékezés: Milyen volt a „hősi kitörés” a valóságban, s miért bornírt ma az ünneplés? Hogyan élte át a vészkorszakot Szinetár, s mit gondol arról, ahogyan a szocializmusban kezelték ezt a témát, s ahogy ma foglalkoznak vele? Megfogalmazása érzékletes: akkoriban a szőnyeg alá söpörték, ma előszedik onnan, s beszórják az ünnepi levesbe.

Harmadik rész, 12.55 perc

Zene: Miklósa Erika énekli az Éj királynőjének dalát ­ hiszen szombaton mutatják be az Erkel színházban a Varázsfuvolát. Mennyiben lesz más ez az előadás, mint az össze előző? Miért kell másképp játszani a 2000 fős Erkelben, mit egy kisebben? „Számomra a Varázsfuvola olyan, mint egy kaleidoszkóp ­– mondja Szinetár ­ ezernyi szín és hangulat!” Mire számítson most a közönség? Mit jelent a rendezőnek a darab, milyen felfogást kedvel, s mitől leli ki a hideg? Szabadkőművesség és történelmi hűség ­ mit rendez bele az előadásba Szinetár ma?

Negyedik rész, 10.48 perc

Szinetár MiklósFőiskolai hallgatóként és segédrendezőként, szakmai fejlődésben és magánéletében – Szinetár Miklós életében mindig központi szerepet játszott az Erkel. Milyenre sikeredett az átépítés? Mit sikerült, s mi az, amit most sem sikerült megvalósítani? Milyen volt beleszeretni a zenébe, az operába fiatalon, s hogyan lehet máig az akkori szerelemből élni?


Néhány bekezdés Szinetár Miklós életéből:

Huzella Elek irányítása alatt komponálni tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1949-1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953-1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője. 1953-2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1960–1962 között a Petőfi Színház művészeti vezetője. 1962–1971 között az MTV főrendezője, 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnökhelyettese, 1986–1990 között főrendezője. 1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996-2001 között, valamint 2002-2005 között az Operaház főigazgatója. 2000 óta az Operaház örökös tagja. 2003 óta a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj Bizottságának tagja. 2004 óta emeritus professzor. 2005 óta a Magyar Televízió főmunkatársa. 2007 óta a Tévés Művészek Társaságának elnöke.