07.10-i adás Dr. Rosivall Lászlóval

Lehet-e ártalmasabb 2-3 liter víz Maratón-futás közben, mint 4-5 liter sör az esti televíziózás mellett? Mi az a vízmérgezés? Hogy működik a vesénk, s hogyan hat rá a stressz-helyzet? Ma mindenhonnan azt halljuk, hogy igyunk sokat – de nyakló nélkül inni éppen olyan káros, mint a szomjazás. Kukázó medvék magas vérnyomással, s Erőss Zsolt, akinek az élete talán fél liter vízen múlott.

Fiatal és idős korban különösen fontos, hogy kerüljük a szélsőségeket: se sokat, se keveset ne igyunk. De mikor kezdődik az idős kor? Negyvenöt? Ötvenöt? Hatvanöt? Kinek mikor – mondja Rosivall doktor ­– hiszen persze az évek múlásával kopunk, de az életmód, a mozgás (vagy annak hiánya) akár évtizedeket is jelenthet.

A magyar lakosság 20%-a (!) szenved magas vérnyomásban, még ha nagy részük ezt nem is tudja. Ez mindenhol így van a „fejlett” világban – míg azokban az országokban, ahol csak kevés sót esznek, egész más a helyzet. És bár pontosan még ma sem ismerjük a magas vérnyomás kialakulásának mechanizmusát, azt azonban tudjuk, hogy ha csak 3 gramm sót ennénk naponta, akkor töredékére esne vissza a betegek száma. Égető szükség lenne visszatérni a kevesebb sóhoz, de ez csak lassan megvalósítható. Van egyébként már pozitív példa: néhány országban sikerült elérni, hogy pl. a pékek minden évben 1-2%-al kevesebb sót tegyenek a kenyérbe. Ezt még nem érezzük (ezért lefogadjuk), s lassan-lassan egészségesebben fogunk táplálkozni.

A víz és a só után a bor, amelynek jótékony hatását már számos felmérés bizonyítja. Na persze csak mértékkel fogyasztott mennyiség esetén. De miért is egészséges a vörös bor, a bogyós gyümölcsök hada, a keserű csokoládé? Mik azok a szabad gyökök, amelyek ellen ezek hatásosak? Kiknek ajánlott, s kiknek nem a napi egy-két pohár vörös bor?
Rosivall László igazán nagyra tartja a vesét – olyannyira, hogy évtizedekkel ezelőtt (eredményes) mozgalmat indított, hogy legyen világnapja a vesének is.