02.20-i adás - A meg nem született ikrekről
Létrehozta: admin (2013. február 20. )Utolsó hozzászóló: M. Ilona (2013. február 25. )
A műsor második részében az ageizmusról beszélünk. Ha a szót nem is – tartalmát mindenki ismeri: életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés. Milyen új, európai kutatások születtek a témában?
A Nagy Generációban ma a kérdésekre Angster Mária pszichológus és Jászberényi József, a Zsigmond Király Főiskola tanára válaszol.
Igaz, hogy a magzat zenét hallgat, s reagál a külvilág ingereire? Mit tudunk a születés előtti életről? Mi a tudományosan bizonyított, s mi a hipotézis Angster Mária állításában, mely szerint felnőttkori bajaink hátterében gyakran magzatként elhalt ikertestvérünk elvesztése áll? Most megjelent könyve, az Ikertörténetek ezt a gondolati világot mutatja be. Ezt a teóriát mennyire fogadják el Magyarországon, s mennyire külföldön? Mi köze mindehhez a családállításnak nevezett pszichoterápiás módszernek?
Lehet-e bizonyítani, hogy felnőtt korunk megannyi testi-lelki nyavalyája mögött gyakran annak traumája áll, hogy 6-8 hetes magzatként elvesztettük ikertestvérünket – kérdezi Mélykuti Ilona a pszichológust. Egyre több esetleírást tudunk felmutatni – mondja Angster Mária –, de tudományos módszerrel ezt nem lehet ma bizonyítani, hiszen ahhoz nagy számú, azonos korú és azonos helyzetben lévő emberre lenne szükség, a csoport felét megpróbálnánk gyógyítani, míg a másik felét magára hagynánk – ez nyilvánvalóan lehetetlen. De a pozitív eredményű esetleírások gyűlnek.
Lehet-e párkapcsolati problémák mögött az elveszett iker okozta trauma? Miből következtet erre a szakember, s mit kezdhet vele?
Mire jó a mackó? Miért aludjon valaki macival ötven fölött?
Újabb szemeszter indul a Zsigmond Király Főiskolán az idősebb korosztály számára. A Nyugdíjasok Akadémiáját Jászberényi József szervezi, aki először arról beszél, hogy miért lett egy előadás tárgya az ageizmus, a kor miatti hátrányos megkülönböztetés, illetve az erről szóló legújabb kutatási lista. A fogalmat 1969-től ismerjük, és sajnos a gyakorlat ma is terjed – a Főiskola éppen ezért vette fel tárgyai közé az ezzel foglalkozó kutatások ismertetését.
Mit jelent az „idős” kategória? Ki tartja magát idősnek, kit tart idősnek a társadalom? Hogyan lehet(ne) elérni, hogy hatvan fölött is visszataláljanak az emberek a munkaerőpiacra? Miért beszélünk lassabban, hangosabban a hatvan fölötti korosztállyal? Helyes-e, hogy lebácsizzuk, lenénizzük, aki idősebb nálunk néhány évvel? Hogyan tükrözi a nyelv, a beszéd a társadalmi előítéleteket?