01.08-i adás - a daganatos betegségekről

Nem tudjuk pontosan a daganatok okát. Nagyon sok hajlamosító tényezőt tudunk - ilyen például a dohányzás a tüdőrák kialakulásában. A daganatok száma valóban rohamosan nő – mondja Demeter Jolán – de ebben az is szerepet játszik, hogy nőtt az átlagéletkor. Magyarországon évente hetvenezer új daganatos betegséget regisztrálnak. A rák ma már nem halálos betegség, az Európai Unióban átkerült a krónikus betegség kategóriájába. Ugyanakkor még mindig tabu téma. Sokakat a félelem akadályoz meg abban, hogy orvoshoz forduljanak. Ismerni kellene a testünk működését is, vigyázni rá, és segítséget kérni, ha baj van. Boris Ilona önmaga diagnosztizálta először a daganatot, utána fordult orvoshoz. A mell a nőiesség szimbóluma, de a nőiesség nem a melltől függ. Ilona úgy gondolta a műtét előtt, hogy ez az egyetlen olyan szerve, ami nem őérte van.

Hogyan lehet megküzdeni a diagnózis okozta félelemmel? Demeter Jolán szerint ő nem igazán jó példa, hiszen ez a szakmája. Nem esett kétségbe, tudta, hogy milyenek a kilátások. Aczél Katalin a gondolatok erejére hívja fel a figyelmet. Tanuljuk meg a gondolatainkat, az érzelmeinket szabályozni. Mi döntjük el, hogyan reagálunk a változásokra. Az öröm és a szorongás érzését is mi ébresztjük magunkban. Boris Ilona amikor beteg lett, azt a tanácsot kapta, hogy fogalmazza meg egy mondatban azt, amit igazán szeretne – jelenidőben, és azt nagyon sokszor mondja el magában. „ Egészséges vagyok, egészséges a testem, a lelkem, ép az elmém, derűs érdeklődéssel élem az életem, jól érzem magam” – így szólt a mondat. Sokezerszer mondta el, egyszercsak azt érezte, hogy jól van, egészséges. Ez – úgy gondolja – hozzásegítette a gyógyuláshoz. Ilona szerint önmagunk fontosságára nem tanított meg minket senki.
A rákbetegeséget nem lehet megelőzni – hangsúlyozza Demeter Jolán. Azt a betegséget tudjuk megelőzni, ami ellen van védőoltás. A rák igazi megelőzése a korai felismerés.

A Nemzetközi Rákszövetség idei jelszava: oszlassuk el a tévhiteket a rákkal kapcsolatban! Ne féljünk tőle, és ne gondoljuk, hogy nem gyógyítható. Tévhit az is, hogy csak az idősek betegsége. A főorvosasszony szerint az állandó szorongás, a szomorúság nem tesz jót, mert csökkenti az immunrendszer erejét, ettől a daganat hamarabb megjelenhet – de azt nem a szorongás okozza. Vagy a múlton bánkódunk, vagy a jövőtől szorongunk – mondja Aczél Katalin – ezért nem tudjuk átélni az értékes jelent.
Mit vár egy beteg a környezetétől? Hogy legyen valaki, aki megsímogat, aki segít, akivel beszélni lehet, mert a betegséget ki kell beszélni. Az sem jó, ha valaki otthon ül és magába roskad. Demeter Jolán azt ajánlja, hogy lehetőleg mindeki – ha tud - dolgozzon, foglalja el magát. Boris Ilona másként érzi – ő végre csöndben, egyedül lehetett, rendet rakott önmagában és az életében.

Hogyan tudja a daganattal élő embert a környezete segíteni? Mit tud levenni a válláról és mit ne vegyen át tőle? Hogyan változik meg az ember élete a betegség által? Demeter Jolán úgy érzi, azóta még jobban megérti a betegeket, és egyáltalán nem titkolja, hogy ő is átesett rajta.
Boris Ilona úgy érzi, ez a betegség egy veszteséggel jár: az ember elveszti az örök életbe vetett hitét. Ezt a veszteséget meg kell gyászolni, ki kell sírni, ezt a beteg helyett nem teheti meg a környezete. Ha nem tudjuk kiadni dühünket, fájdalmunkat, írjunk naplót –tanácsolja Aczél Katalin, hiszen a napló a legolcsóbb terapeuta. Boris Ilona a gyógyulás során találkozott a meseterápiával. Azóta nagyon sok mesét mondott már, beteg gyerekeknek, gyógyuló felnőtteknek. A mese azért fontos szimbólum, mert mindig helyreáll benne a rend, ami minden embernek, főleg a betegnek nagyon fontos szuggesztió.